A látomás - retrospektív gondolatok

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

A látomás - retrospektív gondolatok

Témanyitás  Sleethaar on 2008-02-26, 22:34

'Volt egy látomásom...' kezdhetném. Mert volt. Lassan éppen egy évvel ezelőtt azt gondoltam: Egy guild igenis működhet másképpen, lehet barátságosan, nyugalomban játszani, nem kell állandóan veszekedni, bosszankodni. Hiszen mi értelme úgy játszani a WoW-ot, ha nem érezzük közben jól magunkat? Ez egy játék és mint ilyen, definíciója alapján szórakoztatónak kell lennie, a kikapcsolódás egyik lehetséges módjának. Azt gondoltam alapítok egy guildet, ahol minden lazább lesz, ahol csak olyanok lesznek akik jól érzik magukat együtt, akik toleránsak, szórakozatóak de legalábbis békések. Úgy véltem nem lesz kötelező raidrésztvétel, nem lesz rangsorolás, nem lesz lootorientáltság. Így 2007 március 15-én, ezen szempontok figyelembe vételével, megszületett a HUNS guild.

Természetesen nem minden ment zökkenőmentesen. Egyrészt többen rossz szemmel néztek ránk/azokra akik csatlakoztak amiért kiléptünk előző guildünkből. (Ez egyébként önmagában is pont ellentétes azzal az eszmével ami szerint a HUNS alakult. Milyen is lehet egy olyan guild, ahonnan nem lehet szabad akaratodból bármikor távozni, anélkül, hogy emberek megharagudnának rád?) Kaptunk hideget is, meleget is.

Másik problémánk érthető módon a limitált létszám volt, hiszen eleinte 10-15-en voltunk csak ami igen kevés volt bármihez. Karazhanba sem tudunk lemenni, mert nem nagyon fordult elő, hogy 10 ember online legyen. Amellett, hogy az alapvetés szerint nem szerettünk volna 50 játékosnál többbet a guildbe, (mert sok ember sok problémát, összeférhetetlenséget, széthúzást, kiválást, guildszétesést okoz) azért 30-40 ember kell ahhoz, hogy egy guild igazán raidképes legyen. Jó pár hónapra volt a guildnek szüksége ahhoz, hogy a lassan-lassan érkező -guildjükkel elégedetlen, a mi elképzelésünket jobbnak tartó- emberekből elfogadható mennyiségű gyűljön ide. Bár Attumen-t már március végén sikerült leölnünk, Shade of Aran-t csak június elején. Az első önálló 25-ös raidkillünkre (Maulgar) szeptember 25-ig kellett várni, Gruulra pedig November 5-ig.

Eddigre már 8 hónap telt el és úgy tűnt, hogy működik az elképzelés. A raidek jó hangulatban zajlottak, lemorzsolódás szinte nem is volt, veszekedés, elégedetlenkedés egyáltalán nem. Voltak insták, normál/heroic, volt raid is éppen elegendő (heti 1-2 alkalommal) és jutott mindenkinek loot is egyszóval jó volt.

Ezt az időszakot nevezném történelmi ihletettséggel aranykornak, melyre leginkább az volt jellemző, hogy akik a guildben voltak örültek neki és jól érezték magukat, sokan pedig szerettek volna itt lenni.

Voltak aztán emberek akik ilyen/olyan okból távoztak a guildből. Akik személyes okból, mert barátaik máshol voltak, érthető, hogy nem maradtak, de több ember is távozott egy bizonyos másik guildbe lootorientáltság miatt. Ez egyrészről rosszul esett, mert nem tartottuk szép dolognak, hogy az amúgy is kis létszámból inkorrekt módon elszipkáztak embereket (főleg, mert akkoriban minden távozás a létszámproblémák megújulását jelentette, hiszen leginkább azok mentek el akik aktív játékosok voltak), másrészt viszont minden távozóra igaz volt: Ha el lehet szipkázni akkor jobb is, hogy elment, nem ide való volt.

Itt megjegyezném intermezzoként, hogy érdekes volt megfigyelni, amint a loot és jobb progress reményében távozott emberek lassabban jutottak loothoz, mint mi. Ennek több oka is van. Egyrészt a DKP amit össze kell más guildekben gyűjteni, másrész a jóval magasabb taglétszámból eredő lootkonkurrencia.

Szóval néhányan elmentek és ekkor voltunk kénytelenek bevezetni a rangok alapján oszott lootot, hogy ne vigyen el áhított lootot egy újonc aki aztán esetleg kilép a guildből hamarosan, mi meg itt maradunk loot nélkül. Aki itt van tudja miről beszélek. Nem is az a fontos most, hogy miként működik. Sokkal lényegesebb a dolog azon aspektusa, hogy be kellett vezetni valamiféle megkötést. Nagyjából itt kezd(ett) látszani, hogy nem egy ideális világban élünk.

A 25-ös raidekkel a guild számára új lehetőségek nyíltak meg és ez jó is lehetett volna, ha helyén kezeljük a dolgot és nem akarunk progress-guilddé válni, hanem megmaradunk a heti 1 (esetleg 2) raid szinten, szem előtt tartva azt, hogy nem a siker, hanem a jó hangulat a legfontosabb. Sajnos azonban valamiképp a 25-ös raidsikerek elvetették a progressigény magját sok emberben és ezek az emberek hajszolni kezdék a first-killek mielőbbi bezsákolását. Természetesen ehhez a dologhoz még kevesen is voltunk így újabb embereket vettünk fel.

Folytatása következik...


A hozzászólást Sleethaar összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2008-02-27, 10:55-kor.
avatar
Sleethaar
Admin

Hozzászólások száma : 13
Age : 44
Registration date : 2008. Jan. 24.

Felhasználó profiljának megtekintése http://huns.niceboard.net

Vissza az elejére Go down

A látomás II.

Témanyitás  Sleethaar on 2008-02-27, 10:52

Eljutottunk tehát oda, ahonnan már nem volt visszaút veszteségek nélkül, bár ennek ellenére a guild még tovább muzsikált, csak a hangja változott meg. Sokaknak (sokunknak) pedig ez a hang tetszett kevésbé. Közben persze egészen komoly progress-t kezdtünk el felmutatni. Természetesen nem voltunk még az elől járó magyar guild szintjén, de ahhoz képest amit eredetileg terveztünk már jóval tovább jutottunk, ráadásul ez -úgy tűnt- sokaknak a megelégedésére szolgál, így azt gondoltam: ez legyen a legnagyobb baj.

De nem ez volt.

A guild itt -úgy 2.5 hónappal ezelőtt- ért el arra a pontra (és én ennek hangot is adtam), amit a vég kezdetének neveznék. A komoly és katonás raidprogress hangulata nem ugyanaz, mint a casual, barátságos guildé. Megkezdődtek a felelősségre vonások. 'Miért nem jön össze a raid?', 'Ha jelentkeztél miért nem voltál itt?', 'Keveset vagy online!'. Elégedetlenkedések. 'Miért nem kapok magasabb rangot?', 'Miért ő kapta a lootot?', 'Nem jó ez a lootrendszer, DKP kéne!' Előkerültek az egyesek játéktudását kritizáló megjegyzések is és a rendszeres frusztráltság az esetleges sikertelenség, sokadik wipe miatt.

A guild megindult a lejtőn és nem volt esély megállítani. Van aki a progress hiánya miatt ment el (éppen akkor amikor jobb volt a progress mint valaha), van aki a túlzott progress miatt távozott mert már nem érezte itt úgy magát mint eredetileg. Számomra egyértelművé vált a lényeg: Lehetetlen minden ember igényeinek egyszerre eleget tenni. Az egyik ember több tagot akar, a másik hallani sem akar róla. Az egyik DKP-t szeretne, a másik szerint jó a lootrendszer ahogy van. Az egyik Karazhanba menne, a másik szerint oda már felesleges. És minden esetben ott lebegett, hogy akinek nem teljesül a vágya az elmegy.

Tulajdonképpen pontosan az veszett el a guildből ami a legfontosabb volt benne: A jó hangulat, a kellemes szórakozás.

Én nem azt mondom, hogy a dolgok ilyeténképp alakulása bárkinek is konkrétan a számlájára írató lenne. Az a szomorú az egészben, hogy nem tehetünk róla. A guildek széthullanak rendszeresen. Leginkább a katonás progressguildek működnek sikerrel (ha a sikert élettartamban és bosskillek számában mérjük) de ott sem érzi magát mindenki jól. Talán senki vagy csak nagyon kevesen. Egyetlen előnye, hogy az ember talán lát valamit a játék végéből is. A Huns 11 és fél hónapja alatt több magyar guild alakult és oszlott fel. Többek között ezért is voltam büszke a csapatunkra. Összetartottunk.

Aztán itt van a Blizzard is, mint fő hibaforrás. Én magam úgy érzem, hogy a játék unalmassá vált, hogy már nem adja ugyanazt, mint BC előtt. Elértéktelenedtek a dolgok, céltalanná vált az egész. Ma már mindenki epicben rohangál, BC előtt az epic ritka és figyelemre méltó dolog volt. Az unalom űzésére daily-questeket találnak ki, nerfelik a bossokat, és a nooboknak is T6 geart adnak. A PVP-t lehetetlen megfelelően balance-olni, 2v2 és 3v3 aréna játszhatatlanul csapatfüggő és ha vért izzadva megszerzed az új fegyvereket, a következő patch után mindenkinek ott lesz a kezében. No respect. Akkor meg minek küzdjek érte? Hogy nekem 1 hónappal hamarabb legyen olyan, mint az összes többi játékosnak?

Szóval a játék unalmas, bosszantó és céltalan. Ha nem lenne a társaság, a hangulat, akkor már nem érne semmit.

A hangulat azonban megváltozott, a társaság pedig lecserélődött.

És most itt a HUNS a szétesés szélén. Be kell ismerjem, hogy számomra ez egy rettenetes kudarc. (Röhej, nem? Ez csak egy játék ffs!) Tegnap amikor átadtam a guildvezérséget és sereghajtóvá fokoztattam magam rájöttem, hogy ez az egész nekem fontosabb volt, mint gondoltam. Nem kizárólag a guild, de nagyon jó volt GMnek lenni egy kellemes guildben, ahol az emberek vidámak és barátokká lettek. Olyan volt, mint teremteni valami jót és aztán őrködni felette, vigyázni rá. És aztán tegnap úgy alakult, hogy egyikünk személyes okból távozni készült és én csak egyet tudtam vele érteni. Majd addig-addig gondolkodtam, hogy rájöttem: Ez az egész dolog már tönkrement. Belülről romlott meg és már csak a felszíne van. Csak idő kérdése, hogy darabokra hulljon és nem vagyok képes annyi energiát tenni bele amivel esetleg meggyógyítható lenne. Ez pedig nagyon rossz felismerés. Rossz érzés.

Pedig lett volna esélyünk, ha nem kapunk vérszemet és a progress-őrület nem fertőz meg minket. A guild egyetlen alapproblémája az volt, hogy későn alakult. Ha a BC előtt alakulunk (bc. BC.) együtt fejlődhettünk volna és az egész guild együtt indulhatott volna raidelni, sokkal korábban és sokkal nagyonbb sikerrel, mint ahogyan tettük azt most. Azt gondolom, hogy a WotLK lehetett volna a guild megváltója. Ha megértük volna. Esély az újrakezdésre, az end content közös, nyugodt, jókedvű meghódítására.

Hát ez van most. Nagyjából ez a történet lényege és ez okból indulok megvalósítani egy régi álmomat, hogy PVP szerveren játsszam. Bízom benne, hogy a számomra fontos emberek velem tartanak oda is, mert a legszomorúbb az egészben a barátokat elveszíteni. Ugyanazt mondhatom, mint előttem mások is (amiből pontosan látszik mennyire is hibás a Blizzard):

Ezt még megpróbálom. Ha nem megy valószínű abbahagyom a WoW-ot is.

Mindenkinek sok sikert és kitartást a játékhoz és kívánom, hogy bárhová is vetne a sors (úgy a játékban, mint a való életben) mindig érezzétek jól magatokat és legyetek vidámak! Smile

Sleethaar
avatar
Sleethaar
Admin

Hozzászólások száma : 13
Age : 44
Registration date : 2008. Jan. 24.

Felhasználó profiljának megtekintése http://huns.niceboard.net

Vissza az elejére Go down

Re: A látomás - retrospektív gondolatok

Témanyitás  Boborján on 2008-02-27, 14:53

Bár az elmúlt kb 2 hétben nem nagyon volt alkalmam játszani, ha csak tehetem mindennap belenézek a fórum topikjaiba....Aztán ma reggel elhűltem...Nem tudom mi történt, nem tudom ebben a pár napban milyen események következménye olvasható a neten, de mélységesen elszomorít. Aki visszaolvassa a korábbi topikokat, az látja, hogy nagyságrendileg ugyanazokat gondolom, mint Sleet, bár én nyilávn kevesebbet látok a háttáérben zajló eseményekből...Tisztán emlékszem rá, hogy amikor pár hónapja valaki(k) felvetette, hogy Gruul már annyira unalmas, hogy ő oda nem megy többet (ez volt talán a 7-8. kill) akkor csak úgy poénból felvetettem egy-két officer előtt, hogy szerintem itt kezdődött meg a guild törése. Látni fogják, hogy vagy ketté válik a csapat (progress és kevésbé progress kapcsán) vagy olyan emberek fognak elmenni, akikről nem is gondolnánk....Le lettem hurrogva és mindenki azt mondta, hogy alaptalanul pánikolok. Most az a baj, hogy egy csöppet sem boldogít, hogy igazam lett...Sőt...én lenneék a legboldogabb, ha csak cinikus énem fals hangjai próbálkoztak volna kijelentésemmel sikertelenül.
A magam részéről nagyon szerettem a csapattal játszani, sok embert nagyon megkedveltem és rengeteg igazán klassz dolgban volt részem. Nem tudom, hogy a guild szempontjából mi az elképzelés a jövőt illetően én nagyon örülnék ha akár itt, akár máshol (lehet az pvp szerver is) a HUNS alapfilozófiájához hasonló és a Sleet által is ideálisnak mondott körülmények között játszhatnék tovább, lehetőleg minél több guild társsal. Hát ennyi...

Bobi

Boborján
Guildtag
Guildtag

Hozzászólások száma : 12
Registration date : 2008. Jan. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A látomás - retrospektív gondolatok

Témanyitás  Boborján on 2008-02-27, 14:54

Sry a helyesírási hibákért, siettem..Sad

Boborján
Guildtag
Guildtag

Hozzászólások száma : 12
Registration date : 2008. Jan. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

mindenki más!

Témanyitás  Kridan on 2008-02-27, 16:24

Nem sok féle wowos van. Van aki raidelni akar bármi áron, van aki talán az h a haverokkal hülyülhet egy guildben előrevalobbnak tartja bármi raidnél. Van aki 10 karit felhuz hetvenesre, mégse ért egyikhez se jobban. Van aki a pvp miatt játszik. Mindenki másért..... Mi a közös bennük? talán az hogy lehet valaha ugyanazért a célért kezdték. és Nem az a fontos amit elértél hanem "Az út a fontos, amit megjártál a célig" és ez különbözik, ahogy megjártad...mert vannak olyanok akik feladták a barátokat hogy elérjék Céljukat, és vannak akik nem tették meg..nem lehet tudni h tervezik-e vagy sem, ez már rájuk tartozik. Amikor viszont Full Tier 6-ban leszel és épp Northrendre mész át és talán már nem abban a guildben vagy megkérdezheted magadtol Megérte vajon mindez? ami biztos a második esély mindenkinek kijár...de ehhez időben kell gondolkodni.
avatar
Kridan
Guildtag
Guildtag

Hozzászólások száma : 25
Age : 25
Location : Draenor
Registration date : 2008. Jan. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A látomás - retrospektív gondolatok

Témanyitás  Frozenclaw on 2008-02-28, 01:13

100%-osan egyetértek Kridanna,l nem az számít amiért kezded hanem az számít ami lettél.ez az én véleményem.Sleet a guild kezd újraszerveződni. ma 2 kara indult el ha így folytatjuk elérjük azt amit akartál(A hangulat olyan volt mint anno karában, akik itt maradtak azok nem a gear miatt csinálják).

Frozenclaw
Guildtag
Guildtag

Hozzászólások száma : 19
Registration date : 2008. Jan. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A látomás - retrospektív gondolatok

Témanyitás  Frozenclaw on 2008-02-28, 01:15

Kihagytam: ami lettél, és az hogy hogyan lettél az.

Frozenclaw
Guildtag
Guildtag

Hozzászólások száma : 19
Registration date : 2008. Jan. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A látomás - retrospektív gondolatok

Témanyitás  Muzzy on 2008-02-28, 12:28

Egy korábbi GM-em szokta volt mondani:
"Amit a cél elérésével kapunk, közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, amíg azt elérjük."

Muzzy
Guildtag
Guildtag

Hozzászólások száma : 7
Age : 41
Location : Vecsés
Registration date : 2008. Feb. 19.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A látomás - retrospektív gondolatok

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.